Ezen az oldalon a reConnection módszertanának elméleti hátterét mutatjuk be azoknak, akik jobban el szeretnének ebben mélyedni. A reConnection elméletét empirikus alapokon fejlesztjük, tehát előbb van a tapasztalat, a reprodukálható megfigyelés, és utána kezdjük el keresni rá a magyarázatot.
A reConnection a pszichológia, biológia és kvantummechanika olyan területeit szintetizálja, amelyeket a tudomány is csak most kezd el felfedezni. Ebből fakadóan az elméletünknek vannak olyan részterületei, amelyek jelenleg még hipotetikusak, nem képezik részét az elfogadott tudományos világképnek.
Annak érdekében, hogy számodra is egyértelműen felismerhető legyen, hogy a reConnection elméletének mely része tudományosan elfogadott, és mely területei hipotetikusak, ezeket elkülönítetten jelöljük ezen az oldalon. A jelenleg még hipotetikus elemeket keretesen kiemelve, a bekezdés elején kérdőjellel jelöljük.
Ennek az oldalnak a tartalmát folyamatosan aktualizáljuk a legújabb ismereteink tükrében. Ha nem akarsz lemaradni a legújabb fejleményekről, iratkozz fel az ingyenes hírlevelünkre, és kövesd a podcastunkat, vlogunkat.
Pszí-gének és őstudat
Az emberi test, és minden más élőlény működése a sejtek működésére vezethető vissza, a sejtek működése a molekulák, majd atomok és szubatomi részecskék működésére, az pedig a szubatomi részecskék tér-idő koordinátáira, vagyis információkra. Az egész evolúciót tekinthetjük úgy, mint egy folyamatosan növekvő információhalmazt, ahol az élőlények szerepe az információk észlelése, feldolgozása, tárolása, a kialakuló kölcsönhatások mentén pedig új információk létrehozása.
pszí-gén
pszí-test
A reConnection elméletében a pszichés eredetű információk hordozóit pszí-géneknek nevezzük. A pszí-gének hordozzák például azokat az erős traumákat, amelyek transzgenerációsan öröklődnek, de ezek lehetnek pozitív érzelmi töltettel rendelkező emlékek (eksztatikus öröm, intenzív harmónia vagy együttérzés). Azok az emlékek íródnak át a pszí-génekre, amelyek erős érzelmi töltéssel rendelkeznek.
Ebben rejlik az érzelmek egyik fontos szerepe: a mindennapi élményeinket az elme specifikus tartományai (rövid- és hosszútávú memória stb.) tárolják; ezek közül azokat azokat az információkat amelyek erőteljes érzelmeket váltanak ki, epigenetikusan is rögzítendőnek ítéljük meg. Lényegében az érzelmek intenzitása határozza meg, a testünk evolúciós szempontból is relevánsnak ítél-e meg egyes tapasztalatokat, információkat.
A testünkben található pszí-gének összessége alkotja a pszí-testet. Erre azért hoztunk létre külön fogalmat, mert ahogy a biológiai testben is találhatók eltérő funkcióval rendelkező szervek, úgy a pszí-gének is “összerendeződnek” bizonyos tulajdonságok és funkciók mentén.
őstudat
Valamennyi információt tároló élőlény pszí-gén állományának összessége alkotja az őstudat (kollektív mélytudat vagy kollektív tudattalan) tartományát. Ezzel a pszí-gén az a hiányzó láncszem lehet a tudomány számára, amely összeköti a biológiai és pszichés folyamatokat.
Az őstudat három alappillére az észlelés, a kombinálás és a visszacsatolás. Az észlelés kollektív folyamatában minden élőlény részt vesz, amely arra alkalmas érzékszervekkel rendelkezik. Az evolúció 3,5 milliárd éve alatt a legkülönbözőbb fajok alakultak ki a Földön, amelyek rendkívül széles spektrumon érzékelik a környezeti ingereket. Az egymást kiegészítő érzékelési formák képezik az őstudat kollektív “szemét”, “fülét” és más érzékszerveit. Ha így egyszerűbb, az őstudatot felfoghatjuk egy olyan élőlényként, amelynek a különböző fajok egyedei révén milliárdnyi szeme, füle és egyéb érzékszerve van, ennek köszönhetően mindent lát és hall, ami a bolygónkon történik.
ősképek
újképek
Az őstudat az evolúció szempontjából releváns észleléseket ősképek formájában tárolja, ezek íródnak át a pszí-génekre. Az ősképek folyamatos áramoltatása az élővilágot alkotó egyedek között, az abban létrejövő kölcsönhatások folyamatosan új kombinációkat hoznak létre. Az ősképek mozaikokhoz hasonlóan összekapcsolódnak, szétválnak, folyamatosan új képeket hoznak létre, ezek az újképek. Az újképek abban különböznek az ősképektől, hogy nem a múltban észlelt események leképeződései az őstudatban, hanem az azokból kialakult projekciók. Az őstudat tehát nem csak tárolja az ősképeket, hanem az új kombinációk létrehozásával egyben “tervez” is.
Az újképek megjelenése a biológiai anyagban képezi a természetes szelekció alapját, kvázi ezzel teszteli az őstudat, hogy a “tervezés” mennyire életképes a sejtek és testek világában. A tudomány által megfigyelt mutációk tehát nem véletlenszerűen jönnek létre, időben megelőzi őket az őstudat “tervezési” folyamata. A mutációk bizonyos értelemben az újképek visszacsatolásai a gének világában-
A pszí-kvantumok tudománya
Egy elterjedt közhiedelemmel ellentétben a kvantum nem egy önálló részecske, hanem a fizikában az elemi (tovább nem bontható), végtelen sok állapottal rendelkező entitások összefoglaló elnevezése, amelyekre meghatározott tulajdonságok érvények. Ezeknek a tulajdonságoknak a tudománya a kvantummechanika.
pszí-kvantum
Ha egy szervezettségi szinttel mélyebbre hatolva a szubatomi világba érkezünk, akkor a reConnection elmélete szerint azt tapasztaljuk, hogy a pszí-géneket alkotó részek kvantumos tulajdonságokkal rendelkeznek, ezeket hívjuk pszí-kvantumoknak. A pszí-kvantumok kötik össze számunkra a kvantummechanikát a genetikával, és segítenek megérteni, miért úgy működik a(z) (ős)tudat világa, ahogyan azt tapasztaljuk, és mindez hogyan csapódik le a pszí-géneken keresztül az evolúció folyamatában.
A pszí-kvantumok abban segítenek nekünk, hogy jobban megértsük a tudattalan és kollektív mentális folyamataink tudományos hátterét. Ilyen jelenség pl. a kvantum-összefonódás, amelyet az elmúlt években már nem csak szubatomi, hanem makroszkopikus léptékben is megfigyeltek, vagy kvantum-teleportáció. Ezek a jelenségek felelősek azért, hogy a sejtekben tárolt információk ne csak szaporodás útján maradjanak fenn, hanem – különösen az epigenetikus információk – (bio)fotonok útján terjedjenek a térben.
A hatékony információ-menedzsment az evolúció kulcsa. Az évmilliárdok során az élőlények észlelési, információ-tárolási, információ-továbbítási (kommunikációs) módszerek és rendszerek sokaságát fejlesztették ki. A logikus cél az, hogy egy-egy populáció egyedei minél hatékonyabban észleljék a környezeti változásokat, az alkalmazkodáshoz szükséges információkat eredményen szelektálják ki az észlelt információk közül, és effektíven továbbítsák őket a populáció többi tagjának.
Mivel a Földön élő élőlények összessége egy érzékeny, egymással számtalan módon kölcsönhatásban álló ökológiai rendszert alkot, az is logikus evolúciós igény, hogy fajokon átívelően is legyen információáramlás. Ez a kommunikáció pedig olyan legyen, hogy a legkülönbözőbb érzékszervekkel, idegrendszeri adottságokkal rendelkező élőlények is képesek legyenek ebből kiszűrni a túlélésükhöz releváns információkat.
pszí-kommunikáció
Amit őstudatként, kollektív mélytudatként (vagy valamilyen ezzel szinoním fogalommal) írunk le a reConnection oldalán, lényegében a természet fajokon átívelő információ-tároló és kommunikációs rendszere, az a “nyelv”, amit valamilyen formában minden élőlény értelmezni és hasznosítani tud a maga számára.
A reConnection módszertanának végső célja, hogy az ember hatékonyabban (tudatosabban) tudjon ehhez az információs tartományhoz kapcsolódni, és ezáltal produktívabb, együttműködőbb részéve váljon a természet kollektív folyamatainak. Pszí-kommunikációnak híjuk azt a technikát, amely során módosult tudatállapotban kapcsolódni próbálunk az őstudathoz, illetve pszí-gének információs tartalmához. A pszí-kommunikációs technikákat az Újjászületés gyakorlataiban lehet elkezdeni elsajátítani.
A reConnection módszertana elsősorban empirikus alapon lett kifejlesztve az elmúlt 30 évben, a hatásosságát tapasztaljuk, még ha a tudományos hátterének sok eleme egyelőre csak hipotetikus alapokon nyugszik. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy az elméleti háttere is biztosabb alapokon álljon, és elérkezzünk majd arra a pontra, ahol valamennyi, még függőben lévő kérdésünkre választ kapjunk.