Az élet evolúciójának pillére az információk közötti kölcsönhatás, azaz a kommunikáció az életet alkotó elemek (molekulák, sejtek, szövetek, szervek, egyedek) között. Ha a kommunikáció az élet bármelyik szervezettségi szintjén elakad, vagy torzulnak az információk, ott diszharmonikus állapotok, betegségek léphetnek fel, ami végeredményben evolúciós zsákutcát jelez.
A reConnection célja azoknak a pszichés és genetikai hatásoknak az elcsendesítése, amelyek gátolják a testi-lelki összhangot, és azok felerősítése, amelyekre támaszkodva harmóniában tudunk élni önmagunkkal, embertársainkkal és a természeti környezettel. Azokat technikákat, amikkel elsőként találkozunk ebben a hosszú folyamatban, összefoglalóan Újjászületésnek hívjuk.
A módszereket tekintve érintés alapú bodywork (testmunka), és (részben módosult tudatállapotban zajló) kommunikációs technikák kombinációja. Ebben a folyamatban arra fókuszálunk, hogy felderítsük azokat a magzatkori, gyerekkori és transzgenerációs hatásokat, amelyek befolyásolják a felnőttkori viselkedésünket, döntéseinket, érzelmi állapotainkat.
Sok ember csak akkor kezd el foglalkozni életének mélyebb összefüggéseinek a feltárásával, ha valami nem úgy alakul, ahogy elképzelte. Kudarcba fulladnak az emberi kapcsolataik, nem megmagyarázható fájdalmak, betegségek jelennek meg az életükben, vagy egyszerűen úgy érzik, zsákutcába jutott az életük, nem látják az értelmét és a célokat.
Az Újjászületés egy lehetőség arra, hogy újragondoljuk az életünket, megismerjük azokat a tudattalan és nemzedékről nemzedékre öröklődő traumákat, blokkokat, amelyek nem csak a pszichés működésünkre hatnak, hanem idővel szomatizáljuk is őket, testileg is formát öltenek.
Az Újjászületés módszertana két fő szakaszból áll, az első a reTouch nevű bodywork (testmunka) technika, a második a reCoding elnevezést viselő mentális újratervezés folyamata. A reTouch módszereket további két alszakaszra bontjuk: az első lényegében az ismerkedés az érintés alapú bodywork szemléletmódjával, elméleti hátterével és gyakorlati módszereivel.
A reTouch két alapeleme az érintés és a kommunikáció. Vannak technikák, amelyekben önmagunkat érintjük, vannak, amikben páros vagy csoportos gyakorlatok keretében mások érintenek, jellemzően az arc, a kar, a hát, a lábak területén. A kommunikációs feladat abból áll, hogy az érintésekre hangolódva megtanuljuk kimondani mindazokat az érzéseket és gondolatokat, amik közben megszületnek bennünk.
Az érintéseket különböző szituációkban és érzelmi állapotokban kapjuk, ugyanazokra az érintésekre más-más formában fogunk reagálni. A lényeg, hogy ezen a tapasztalati úton megértsük ennek az okát, és ezzel közelebb jussunk saját (tudattalan) működésünk megismeréséhez is.
A reTouch második szakaszában az érintésekkel és az ehhez kapcsolódó kommunikációban a test egyes erogén zónáira fókuszálunk. Ezeket a gyakorlatokat értelemszerűen csak olyanokkal végezzük, akik számára ezeket az érintéseket meg akarjuk engedni. A technikák jellegénél fogva ebben több az otthoni gyakorlat, a workshopokban elsősorban az elmélet és a tapasztalatok megbeszélése van a középpontban.
A reTouch második szakaszában kezdünk el ismerkedni a módosult tudatállapotokkal, illetve hogy ezeket hogyan tudjuk megélni természetes módon. A reConnection módszereiben sosem használunk tudatmódosító szereket, ezek romboló, torzító hatással vannak azokra a mentális és idegrendszeri folyamatokra, amelyekre szükségünk van a gyakorlatainkban.
Nincs Újjászületés a gének újrakódolása nélkül
A legerősebb érzelmi hatásokkal járó események képeit, információit nem csak a hosszútávú memóriánk őrzi meg, az evolúció az évmilliók alatt kialakított egy olyan “biztonsági mentés” funkciót a testünkben, ami garantálja, hogy a releváns emlékeket epigenetikusan is megőrizzük, így továbbadva őket a következő generációnak. A pszí-gének információs tartománya esszenciális jelentőségű a biológiai evolúciót is befolyásoló pszichés evolúció szempontjából. Lehetővé teszi az emlékek “kollektivizálását”, azaz hogy közössé váljanak az előző generációk tapasztalatai. A pszí-gének megőrzik az utódok számára mindazokat az információkat emlékképek formájában, amelyek erős érzelmi reakciókat váltottak ki azokból, akik átélték őket.
Az intenzív érzelmek így a markerei, nyomjelzői azoknak a tapasztalatoknak, amelyek relevánssá válhatnak az evolúciós fejlődésben. Egyfajta első szűrője annak, mely tapasztalati információk válhatnak relevánssá a biológiai evolúció folyamatában; a mutációk tehát nem véletlenszerű genetikai események, hanem megelőzik őket pszichés folyamatok. A pszí-gének információs tartománya fogja meghatározni a mutációk jellegét, és a természetes szelekció irányát.
Mit jelent ebben a kontextusban a pszí-gének újrakódolása? Minden olyan élmény képanyagát eltároljuk transzgenerációs emlékként, amelyekhez erős érzelmek kapcsolódnak, függetlenül attól, hogy ezek az érzelmek traumatikusak (negatívak) vagy eufórikusak (pozitívak). Ha a traumatikus emlékeket hordozó pszí-gén állomány generációról generációra növekszik, és háttérbe szorulnak az eufórikus érzések által generált emlékek, torzulások lépnek fel a biológiai evolúcióban is. A testet alkotó sejtek, szövetek elkezdenek átállni “stressz-feldolgozó” üzemmódba. Ha azonban teljesen felbomlik az egyensúly, és túl gyorsan növekszik a negatív információs tartomány, nincs ami ellensúlyozza, az információkat a szervezet elkezdi méregként detektálni.
A belső pszichés környezet túl gyors átalakulása (mérgezővé válása) ugyanolyan negatív evolúciós tényező, mint a fizikai környezet túl gyors változása. Mindkettő elérhet egy olyan állapotot, amihez már nem tudunk elég gyorsan alkalmazkodni. Ilyenkor következik be egy populáció gyors hanyatlása, és amennyiben ez egy nagyobb élettér biológiai állományát érinti, elkezdődhet a fajok kihalása.
Ezért az Újjászületés része, hogy foglalkozzunk a pszí-gének emlékanyagának megismerésével, és amennyiben túl sok “mérgező” információt tartalmaznak, azok átalakításával. Nincsenek gyors megoldásaink erre, legalábbis az elmúlt 12 évben, amióta fejlesztjük ezeket a technikákat, nem sikerült találni. Intenzív belső munka mellett is egy évekig eltartó folyamat a “transzgenerációs toxikus információk” (mi csak TTI-nek hívjuk) detektálása és átalakítása. Nyilván nem véletlenül válik egy esemény a transzgenerációs örökség részévé, ezt az evolúciós döntést nem lehet csak úgy, néhány gondolattal felülírni.
Sokáig dilemmáztunk azon, kell-e egyáltalán ez az általunk Újjászületésnek nevezett “beavatkozás” az evolúció évmilliárdok alatt kialakult stratégiájába. Arra jutottunk, hogy az emberi faj annyira eltávolodott az eredeti természetes életmódjától és ritmusától, annyira sok a mesterséges beavatkozás a környezeti tényezőkbe, és az elmúlt évtizedek olyan drasztikusan megnövelték a pszichés és fizikai mérgeknek a mennyiségét a környezetünkben, hogy korrekció nélkül rövid időn belül bekövetkezik az emberi faj mentális összeomlása, majd biológiai kipusztulása.
