A neurodivergencia olyan idegrendszeri működésmódokat jelöl, amelyek eltérnek a statisztikai átlagtól, de nem feltétlenül tekinthetők betegségnek. Ide tartozhat például az autizmus spektrum zavar, az figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD), a diszlexia vagy a Tourette-szindróma. A neurodiverzitás szemlélete azt hangsúlyozza, hogy az idegrendszeri sokféleség az emberi faj természetes variabilitása. A neurodivergens idegrendszer nem más célra van huzalozva, hanem más érzékenységi küszöbökkel és szabályozási dinamikával működik. Ez alapvetően befolyásolja azt, hogyan egyensúlyoz a stressz és a jutalmazás között.
Az ökoterápia ebben a kontextusban nem „kezelni” akar, hanem szabályozni, integrálni és támogatni az idegrendszert – a természethez való kapcsolódáson keresztül.
1️⃣ Alacsonyabb stresszküszöb, gyorsabb aktiváció
Neurodivergencia esetén az ingerfeldolgozás gyakran:
👉🏻 intenzívebb,
👉🏻 kevésbé szűrt,
👉🏻 gyorsabban aktiválja a stresszrendszert.
Ez azt jelenti, hogy olyan helyzetek is stresszválaszt indítanak, amelyek egy neurotipikus idegrendszer számára még semlegesek lennének. A stressz tehát gyakrabban és hamarabb lép működésbe, nem azért, mert az illető „túlérzékeny”, hanem mert az idegrendszere kevésbé tompított jelzésekkel dolgozik.
2️⃣ Lassabb visszatérés a nyugalmi állapotba
A stressz önmagában nem probléma. A gond ott kezdődik, hogy neurodivergens működésnél:
👉🏻 a stressz lecsengése hosszabb ideig tart,
👉🏻 a megnyugvást biztosító idegrendszeri ág nehezebben veszi át az irányítást.
Így a stressz nem zárul le természetes ciklusban, hanem részben aktív marad. Ez felborítja azt az evolúciós ritmust, amelyben a stresszt jutalmazás és megnyugvás követné.
3️⃣ A jutalmazórendszer kompenzáló túlhasználata
Mivel a stressz gyakran krónikusan jelen van, az idegrendszer fokozottan keresi a jutalmazást, hogy ellensúlyozza a túlterhelést. Neurodivergens idegrendszernél ez gyakran:
👉🏻 erősebb dopaminigényben,
👉🏻 intenzív érdeklődési fókuszban,
👉🏻 impulzív jutalomkeresésben jelenik meg.
Ez nem „önfegyelem-hiány”, hanem önszabályozási kísérlet: az idegrendszer próbálja visszaszerezni az egyensúlyt.
4️⃣ A stressz–jutalmazás ciklus szétcsúszása
Evolúciós értelemben az egészséges ciklus így néz ki:
stressz → megküzdés → megnyugvás → jutalom
Neurodivergens idegrendszernél gyakran ez történik:
stressz → stressz → jutalomkeresés → újabb stressz
A jutalom nem lezár, hanem átmenetileg elfed, miközben a stressz alapállapotban marad.
5️⃣ Mit jelent ez valójában?
Nem azt, hogy a neurodivergens idegrendszer „rosszul működik”, hanem azt, hogy:
👉🏻 finomabb érzékelésre optimalizált,
👉🏻 de nem a mai, állandó ingerterhelésre lett kitalálva.
Ezért a valódi egyensúly nem akaraterővel, hanem környezet-, ritmus- és terhelésszabályozással állítható helyre. Ha a stressz csökken, a jutalmazás természetes módon visszanyeri eredeti, regeneráló szerepét.
Mi történik a neurodivergens idegrendszerben?
Sok neurodivergens embernél megfigyelhető:
👉🏻 fokozott szenzoros érzékenység (hang, fény, érintés),
👉🏻 intenzívebb érzelmi reakciók,
👉🏻 gyorsabb idegrendszeri túlterhelődés,
👉🏻 nehezített stressz-szabályozás.
A modern környezet – zaj, képernyők, folyamatos ingeráradat – krónikus aktivációban tarthatja a szimpatikus idegrendszert. Ez hosszú távon kimerültséghez, szorongáshoz, alvászavarhoz vezethet.
A természet ezzel szemben alacsony intenzitású, fraktálszerű, organikus mintázatokat kínál, amelyek bizonyítottan paraszimpatikus (nyugalmi) állapotot támogatnak.
Az ökoterápia hatásmechanizmusai
1️⃣ Idegrendszeri szabályozás
Erdőben, kertben, növények és állatok között eltöltött idő:
👉🏻 csökkenti a kortizolszintet,
👉🏻 javítja a szívritmus-variabilitást,
👉🏻 stabilizálja a légzést.
🟢 A természetes környezet „nem követel”, nem terhel túl – ez különösen fontos szenzorosan érzékeny embereknél.
2️⃣ Szenzoros integráció
A talaj érintése, növények gondozása, állatok simogatása:
👉🏻 strukturált, de nem kaotikus ingereket ad,
👉🏻 segíti a testérzékelés (interocepció) fejlődését,
👉🏻 növeli a biztonságérzetet.
3️⃣ Kapcsolódás élménye
A neurodivergens személyek gyakran élnek meg társas izolációt. Az ökoterápia lehetőséget ad:
👉🏻 nonverbális kapcsolódásra (állatokkal, növényekkel),
👉🏻 ítélkezésmentes jelenlétre,
👉🏻 közösségi élményre kis, biztonságos csoportban.
Állat-asszisztált és növény-alapú támogatás
Az állatok – például terápiás nyulak vagy alpakák – stabil, kiszámítható jelenlétet nyújtanak. A velük való interakció:
👉🏻 oxitocin-felszabadulást indít,
👉🏻 csökkenti a szorongást,
👉🏻 támogatja a stressz-jutalmazás ciklus regenerálódását,
👉🏻 segíti a szociális készségek fejlődését.
A kertterápia pedig:
👉🏻 strukturált feladatot ad,
👉🏻 gyors visszacsatolást biztosít (a kert rendezettebb, a növény növekszik),
👉🏻 erősíti a kompetenciaélményt.
Holobiont szemlélet
A neurodivergencia és ökoterápia kapcsolatát tágabb rendszerben is értelmezhetjük. Az ember nem izolált egyén, hanem holobiont – mikroorganizmusokkal együtt élő ökoszisztéma.
A talajjal, növényekkel, állatokkal való kapcsolat:
👉🏻 gazdagítja a mikrobiom diverzitását,
👉🏻 csökkentheti a gyulladásos folyamatokat,
👉🏻 erősítheti az immunrendszer és idegrendszer közötti kommunikációt.
Ez különösen releváns lehet ADHD vagy autizmus esetén, ahol egyes kutatások az optimálistól eltérő bél-agy tengely állapotokat is vizsgálnak.
Milyen formában működik jól?
Neurodivergens résztvevőknél fontos:
👉🏻 kiszámítható struktúra,
👉🏻 előre jelzett szenzoros elemek,
👉🏻 kis létszámú csoport,
👉🏻 szabályozott átmenetek,
👉🏻 választható részvétel (nem kötelező interakció).
🟢 A reConnection metodikájában az ökoterápia nem „több vagy kevesebb inger”, hanem a neurodivergens idegrendszerre optimalizált minőségi inger.
_______________________________________
Szakirodalmi források
Autizmus és mikrobiom
Cryan, J. F., & Dinan, T. G. (2012).
Mind-altering microorganisms: the impact of the gut microbiota on brain and behaviour.
Nature Reviews Neuroscience, 13(10), 701–712.
https://doi.org/10.1038/nrn3346
Kang, D.-W. et al. (2013).
Reduced incidence of Prevotella and other fermenters in intestinal microflora of autistic children.
PLoS ONE, 8(7): e68322.
Sharon, G. et al. (2019).
Human gut microbiota from autism spectrum disorder promote behavioral symptoms in mice.
Cell, 177(6), 1600–1618.
ADHD és mikrobiom
Aarts et al. (2017)
Aarts, E. et al. (2017).
Gut microbiome in ADHD and its relation to neural reward anticipation.
PLoS ONE, 12(9): e0183509.
